Akadálymentesítési tanácsadói hálózat, 2. szakmai műhely (BESZÁMOLÓ)
Lezajlott a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának szervezésében megvalósuló BESZÉLJÜNK RÓLA! című műhelysorozat második alkalma, melynek címe: Érdekes és tanulságos – megvalósult akadálymentesítési projektek bemutatása volt.
A Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK) 2008 és 2012 között valósítja meg a TÁMOP-1.4.2-07/1.-2008-0001 „Mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő eszközfejlesztő műhely és szolgáltatási hálózat” (GURULÓ) projektet. Ennek keretében életre kívánunk hívni egy akadálymentesítési tanácsadói hálózatot. A hálózat célja a közös gondolkodás, szakmai együttműködések kialakítása, valamint a közös érdekképviselet. A hálózat elindítása érdekében három szakmai műhely megszervezését tűztük ki célul.
A második alkalomra 2012. január 19-én került sor a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az alkalmat Kogon Mihály, a MEREK igazgatója és a projekt szakmai vezetője nyitotta meg, melyben elmondta, hogy mindenképpen folytatni szeretnék a GURULÓ műhelyek hiánypótló és innovatív tevékenységét, de ennek feltételeiről jelenleg is folynak a tárgyalások. Kihangsúlyozta, hogy az Akadálymentesítési Tanácsadói Hálózat jövője nem függ és nem is függhet ezeknek a tárgyalásoknak a kimenetelétől, a folytatás lényegében a résztvevő szakembereken múlik. A MEREK továbbra is fontosnak tartja a komplex akadálymentesítési szolgáltatások létrejöttét, és lehetőségeihez mérten a jövőben is támogatni, segíteni fogja az ilyen jellegű kezdeményezéseket.
Ezt követte Dr. Besze Tibor, ortopéd orvos, a projekt szakértője, aki rövid előadásában összefoglalta a projekt során készített FNO felmérésekből leszűrt tapasztalatokat. Előadásában elmondta, hogy milyen ismérvekkel rendelkezik a megfelelő segédeszköz, illetve milyen veszélyei vannak a nem megfelelő eszközök használatának. Az FNO (A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása) rövid bemutatása során elmondta, hogy egy műszaki és egy mozgásterápiai részből áll, továbbá, ha szükséges orvosi vizsgálat is történik. Ez a felmérés meglehetős részletességgel írja le az adott személy egészségi állapotát, jelenlegi funkcióit és azt is, hogy megfelelő eszközökkel mire lenne képes. Ezt követően 100 felmérés adatainak összevetése által kaphattunk betekintést a mozgássérült emberek helyzetébe. A mintába bekerült 100 személy mindegyike idősek otthonában vagy lakóotthonban él, így meglepő eredmény volt, hogy a válaszadók 31% úgy ítélte meg, a lakókörnyezete inkább akadályozó, mint segítő. A középületek esetében ez az arány már 46%, és meglepő módon 23% mondta azt, hogy nem szokott középületekben megfordulni. A további adatok is arról tanúskodtak, hogy a mozgássérült emberek élete nagyon beszűkült, sok esetben csak a lakóhelyre korlátozódik és még az sem teljesen akadálymentes, így nagy szükség van az akadálymentesítésre.
A következő két esetbemutatás nagyon jól szemléltette azt, hogy a napi életvitel megkönnyítésén túlmenően a GURULÓ műhely által készített/átalakított segédeszközök a munkahely megtartásához és a szabadidő jobb, hasznosabb eltöltéséhez is hozzájárulnak. A segédeszközök minősége és alkalmas volta az élet minden területére kihat. Csek Tamásné Zsuzsa, a kaposvári műhely mozgásterapeutája egy nagyon tanulságos esetet mutatott be, ami alapján kiderült, hogy sem a bentlakásos intézményekben, sem a speciális foglalkoztatókban nincsen olyan szakember, aki szakszerűen tudna segítséget nyújtani a mozgássérültek speciális problémáiban. Ebből fakadóan az általa bemutatott fiatalember, nem merte elhagyni a szobáját, mert félt az eleséstől, nem tudta kényelmesen eltölteni a szabadidejét, mert segédeszköz nélkül nem tudott huzamosabb ideig ülő helyzetben megmaradni, továbbá gyakran hiányzott a munkahelyéről, mert ott sem voltak megfelelőek a tárgyi feltételek. Mindezek a problémák nyilvánvalóan a fiatalember kedélyállapotára is kihatottak. Elmondható, hogy minimális anyagi ráfordítással komoly életminőség-javulást értek el a szakemberek és az elkészített ültető munkahelyre szállításával a munkavégzés is könnyebbé vált, amivel elősegítették, hogy a kliens megtartsa munkahelyét.
A következő estebemutatás egyúttal a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének és a GURULÓ műhelynek az együttműködését is bemutatta, ami példaértékű lehet mindenki számára. Az Egyesület képviseletében Ágostonné Lábas Katalin, rehabilitációs munkatárs elmondta, hogyan kereste meg a műhelyt azzal, hogy végezzen felmérést egy rehabilitációs foglalkoztatást végző, illetve egy szociális foglalkoztatást és nappali ellátást nyújtó intézményben. Ennek eredményeképpen egyidejűleg 18 fő tudta a műhely szolgáltatásait igénybe venni és több javaslat megfogalmazódott a munkakörnyezet átalakításával kapcsolatosan, valamint sikerült lefektetni a hosszú távú együttműködés alapjait is.
A kávészünetet követően Szabó Zoltán József, a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet vezetője beszélt az infokommunikációs akadálymentesítés területén szerzett tapasztalataikról. Az előadásból megtudhattuk, hogy az infokommunikáció fogalma az informatika (számítástechnika) és távközlés (kommunikáció) összetartozását (konvergencia) és összevonását (integráció) fejezi ki. Azonban a technika fejlődésével egyre mélyebb szakadék keletkezik az épek és a fogyatékos emberek között a különböző infokommunikációs eszközök (rádió, tv, elektronikus sajtó, honlapok stb.) használatában. Az Európai Unióban és hazánkban is törvény szabályozza az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Ezért a felelősséget érző embereknek arra kell törekedniük, hogy termékeik, szolgáltatásaik akadályok nélkül hozzáférhetővé váljanak. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy még a nagy profitot termelő cégek sem szívesen áldoznak akadálymentesítésre, gyakran beérik félmegoldásokkal, pedig részleges akadálymentesítés nincsen. Például hiába vannak a tájékozódást segítő képek elhelyezve egy épületben, ha vezetősáv nincs és üvegfalakkal van tele az épület. Számos esetben maguk az érintettek sem szeretnének akadálymentesítésre, segédeszközökre pénzt kiadni, mert úgy érzik, ez ingyen járna nekik, illetve nem nekik kéne a költségeket vállalni. Szabó Zoltán József szerint az akadálymentesítés az esetek többségében nem pénz, hanem szándék kérdése, de egyelőre nem tartozik a fontos tényezők közé egy–egy épület tervezése, vagy szolgáltatás beindítása során.
Ezt követően Pataki Zsuzsa, a budapesti műhely mozgásterapeutája egy kerekesszék átalakításának folyamatát mutatta be, ami egyaránt jól példázta a műhelyekben folyó team-munkát és az adaptáció folyamatát.
Következő előadónk Nagy Bendegúz, építész, rehabilitációs szakmérnök volt, aki a Martin János Szakképző Iskola akadálymentesítését mutatta be tervrajzok és képek segítségével. Nagyon jó példát láthattunk az innovációra és a kivitelezés általánosan tapasztalható nehézségeire, ugyanis az építési vállalkozók nem ismerik az eszközöket, azok funkcióját, elhelyezését stb.
A záró előadást Fuksz Erik, a MEREK foglalkoztatási rehabilitációs referense tartotta a Guldmann emelő rendszerekről. Ezek az emelő rendszerek gyakorlatilag teljesen önálló helyváltoztatást tudnak biztosítani a kliensek számára otthonukban, illetve jelentősen megkönnyítik a rehabilitációs és bentlakásos intézményekben dolgozók munkavégzését. Számszerűen kimutatható, hogy azokban az intézményekben, ahol használják az emelőket csökken a táppénzen töltött napok száma és a fluktuáció is.
Ezt követően kötetlen beszélgetésre is volt lehetőség, melynek moderátora Andor Csaba, a MEREK fejlesztési referense volt. A záró beszélgetésen a résztvevők abban egyeztek meg, hogy ezt a fórumot tovább kell működetni, lehetőséget adva a rendszeres szakmai eszmecserére, a jó gyakorlatok megosztására, szakmai problémák közös megoldására, és a létrejövő eredmények szélesebb körben történő megismertetésére. A következő alkalomra 20-30 perces, 2-3 oldalban összefoglalt problémafelvetéseket várunk, és arra készülünk, hogy ezekre megpróbálunk konkrét és átfogó válaszokat találni. Várjuk a témafelvetéseket február 10-ig. Ami biztos: készül egy anyag az akadálymentesítési hálózat jövőbeli működési módjára-keretére vonatkozóan, valamint egy a számok (miért és mennyire éri meg akadálymentesíteni, stb.) kérdéskörében (Andor Csaba).
A következő alkalom időpontja február 23. (csütörtök), helyszíne a Marczibányi Téri Művelődési Központ lesz. További információt Karmazsin Eszter akadálymentesítési koordinátortól lehet kapni a karmazsin.eszter@merek.hu címen, illetve a 20-212-2812-es számon.
